Számítógépes adattárolás története

Ma már teljesen megszokott a több száz gigabájtnyi tárolókapacitás a számítógépeken. Még a kis MP3-lejátszók és egyéb hordozható készülékek is általában több gigabájtnyi adatot tudnak tárolni.

Néhány évtizeddel ezelőtt azt mondtuk volna, hogy ez tiszta sci-fi. Például az első merevlemez, amely már gigabájt kapacitású volt, akkora volt mint egy hűtőszekrény,  ez 1980-ban volt. Nem is volt olyan régen!

A Selectron cső

A Selectron cső kapacitása 256-4096 bit (32 512 bájt) volt. A 4096 bit Selectron 10 cm hosszú és 3 cm széles. Eredetileg 1946-ban a memória tároló nagyon drágának bizonyult és sok termelési probléma adódott, így nem lett sikeres.

selectron_csoFent: Az 1024-es bit Selectron cső.

 Lyukkártya

Lyukkártyákat és ehhez hasonló rendszereket már a 18. század közepén használtak az automatizálás és az adatfeldolgozás területén. Már 1725-ben használták az ellenőrző gépesített textil szövőszéknél.

1805-ben Joseph Marie Jacquard először felhasználta a lyukkártyát szövőgépéhez, ezzel megalkotta az első automatikus szövőgépet.

lyukkártyaFent: Kártya egy Fortran programmal: Z (1) = Y + W (1)

Egy este Cambridge-ben, az Analytical Society (Analitikai Társaság) helyiségében üldögéltem, a fejemet – némileg álmodozva – előrehajtottam az asztalra, ahol egy nyitott logaritmustáblázat hevert. Amint a Társaság egy másik tagja bejött a szobába és meglátta, hogy félig alszom, odaszólt: – nocsak, Babbage, miről álmodik? Amire azt válaszoltam, hogy – azon gondolkodom, hogy ezeket a táblázatokat (mutattam a logaritmustáblázatra) géppel is ki lehetne számítani.– 1813
1855: bemutatják Babbage differenciagépét 1855-ben a Párizsi világkiállításon, ahol aranyérmet nyer.

lyukkártya-olvaso-iroBalra fent: lyukkártya olvasó. Jobbra fent: lyukkártya író.

Lyukszalag

Ugyanaz, mint a lyukkártya. A lyukszalag eredetileg elsőként a textiliparban volt használható gépesített szövőszékeknél. Széleskörűen használták a távközlésben és a számítástechnikában elsődlegesen adatbeviteli eszközként.

A lyukszalagon a lyukak sorokban helyezkedtek el, ezek számának megfelelően beszélünk 5–8 csatornás lyukszalagokról.

lyukszalagFent: 8 csatornás lyukszalag (8 lyuk soronként).

Mágneses dob memória

Ausztriában találták fel 1932-ben és széles körben használták a 1950-es és 60-as években, mint a számítógépek fő munkamemóriája. Az 1950-es években a mágneses dob memóriának a kapacitása mintegy 10 kB volt.

magneses_dobmemoriaBalra fent: Az UNIVAC számítógép mágneses dob memóriája.

Jobbra fent: A 16 cm-es hosszú dob, IBM 650 számítógép. 40 track-es, 10 kB kapacitású, és 12500 fordulat percenként.

A merevlemez-meghajtó

Az első merevlemez az IBM Model 350 volt.  A bejelentés 1956 szeptember 13-án történt mint az IBM 305 RAMAC számítógépes rendszer. A 24 inches lemezeknek a teljes tárolási kapacitása 5 millió karakter volt (csaknem 5 MB).

merevlemez_meghajto_ibm350Fent: IBM Model 350 az első merevlemez-meghajtó.

Az első merevlemez az IBM 3380, ami több mint 1 GB kapacitású volt 1980-ban fejlesztették ki (ezen 2.52 GB adatot lehetett tárolni).

Ez akkora volt, mint egy hűtőszekrény, súlya 550 £ (250 kg), és az ára, amikor bevezetésre került  81.000 $ – $ 142,400 között mozgott.

merevlemez_meghajto_ibmBalra fent: A 250 MB merevlemez meghajtó 1979-ből. Jobbra fent: Az IBM 3380 1980-ból, az első gigabyte kapacitású merevlemez.

A Laserdisc

Elsősorban azért említjük meg, mert ez volt az előfutára a CD-ROM-oknak és más optikai tárolási megoldásoknak. Ezen főleg filmeket tároltak. Az első kereskedelmi forgalomban kapható lézerlemez rendszer a piacon 1978 végén volt (akkori nevén Laser videolemez volt ismert) Ez még 11,81 hüvelyk (30 cm) átmérőjű volt.

A lemezek akár 60 perces audio / video anyagot tudtak tárolni mindkét oldalon. Az első lézerlemezeken teljesen analóg tartalmat tároltak. Egészen 1958-ig visszamenőleg találtak utalásokat e technológiára.

laserdiskBalra fent: A Laserdisc mellett a hagyományos DVD. Jobbra fent: Egy másik Laserdisc.

A floppy lemez

 A lemezt, vagy másképp floppy lemezt (nevét  a rugalmasságáról kapta) az IBM fejlesztette ki. Az 1970-es évektől az 1990-es évig használták. Az első floppy lemezek 8 hüvelykesek voltak,  később jött az 5,25 és 3,5 hüvelykes formátum.

Az első floppy lemezt 1971-ben gyártották melynek a kapacitása 79,7 kB volt, és csak olvasható formátumban létezett. Az írható verzió egy évvel később jött.

floppy_lemezBalra fent: egy 8 inches floppy, floppy meghajtó mellett egy 3,5 inches hajlékonylemez. Jobbra fent: A kényelmesen és könnyen cserélhető adathordozók.

Mágnesszalag

Mágnesszalagot először adatok tárolására használták 1951-ben. A szalagos eszközt UNISERVO -nak és a fő I / O eszközt pedig UNIVAC I számítógépnek hívták. A tényleges adatátviteli sebesség a UNISERVO -nak körülbelül 7200 karakter volt másodpercenként. A szalagos egységek fémből készültek, 1200 láb hosszúak voltak (365 méter), és emiatt nagyon nehéz volt egy-egy szalag.

magnesszalagBalra fent: sor szalagos meghajtó, UNIVAC I számítógép. Jobbra fent: Az IBM 3410 Magnetic Tape alrendszer, 1971-ben.

És persze, nem tudjuk nem megemlíteni a hagyományos kompakt kazettát, amely egy népszerű módja volt az adatok tárolására a személyi számítógépeknél a késő 70-es és 80-as években.

Tipikus adatátviteli sebesség a kompakt kazetta esetében 2000 bit / másodperc volt. Egy 90 perces kazettán 660 kB adatot lehetett tárolni oldalanként.

Azoknak, akik nem használtak még ilyen kazettás egységet, el kell mondani, hogy amikor egy program töltődött a kazettáról, akkor mint egy éles, visító hangot lehetett hallani.

kazettaBalra fent: A normál kompakt kazetta. Jobbra fent: A Commodore Datassette, amely biztos, hogy sokaknak kedves emlék a 80-as évekből.

 

Képek forrásai:
A lyukkártyaA lyukkártya olvasó és íróLyukszalag 1 and 2UNIVAC mágneses dobIBM 650 számítógép mágneses dobThe IBM Model 350 Disk File –  Laserdisc vs DVDHeld Laserdisc8 inches floppy meghajtó  – 8 inches floppy használataUNISERVO és UNIVAC IIBM 3410A kompakt kazetteA Commodore Datassette

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.



You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title="" rel=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>